Szoó VirágSzemléltetésMagyaróra.Már előre tudom, hogy majd bejön a tanár, és nyomjuk a tételeket. Ez az utolsó év amúgy minden más tárgyból is erről szól. Jó lenne már az egészen túl lenni!Tényleg bejön mind a 160 centijével. Na jó, most van alatta még 5 centi csizmasarok is, amivel idegesítően kopog, ahogy járkál.Megint valahonnan iszonyú messziről kezdi, hogy van valami színházi előadás, vagy mi… Egyszemélyes, és az Örkény életét is meg a látásmódját is hű, de jól bemutatja.Na, most vesztettem el a nemlétező érdeklődésemet. Látom a szemükön, hogy a monodráma említése jó ötlet volt. Mondjuk, ebben az osztályban mindig vannak érdeklődők. Gyorsan megígérem, hogy megpróbálok szervezni egy közös színházlátogatást.Na, és akkor most jön a kedvencem: a groteszk szemléltetése. Ilyenkor minden osztályt arra, kérek, hogy álljon fel, és pontosan úgy nézzen át előre hajolva a két lába között, ahogy az a novellában le van írva. Itt, ebben a teremben problémával szembesülök: rettentő kicsi a hely a padok között. Nem tudnak lehajolni. Sebaj! Álljunk fel az asztalok tetejére!Én járok elöl jó példával, bár ehhez nem igazán szerencsés ez a kissé magas sarkú csizma, ami rajtam van. De nem szoktam megijedni ilyenektől! Csak vagányan!Mi van?Álljunk fel a pad tetejére? Ez nem normális! Kinyomakodni is alig tudunk az üléseinkről!De persze ő már fenn áll a tanári asztalon, és biztat minket. A többiek bulira veszik, pedig most volt tesióra. És a franc se akar álldigálni, meg lehajolgatni!Megúsztam! Azt mondja, hogy akinek tériszonya, vagy egyensúlyi problémája van, annak nem kell. Na, nekem pont mind a kettő van!A többiek meg nézegetnek át a lábuk alatt. Na, mi van, majomarc? Nevetnek. Ezt szeretem a legjobban, ha van az órán nevetés!Próbálják elmondani, mit látnak. Ökörködnek, de ez most nem baj!- Jól van, uraim! Most már le lehet kászálódni a padokról, aztán letakarítani a cipőtök nyomát! Szóval: a groteszk kifordított látásmód. Egyszerre lehet félelmetes és nevetséges, borzasztó és mulatságos. Lassan mindenki földet ér. Tanárnő is lelép elegáns csizmájában a székre.Aztán… egyszer csak eltűnik az asztal mögött. Kisebb robaj, de se kiáltás, se nyögés nem hallatszik…Hirtelen mindenki odanéz, mert egyébként néhányan nem látták, mi történt. Egyetlen pillanatig tart a dermedt csend, mert a következőben már megjelenik a kapaszkodó keze a tanári asztal tetején.- Jól van, tanárnő? - Nos, most lehet nevetni! – mondom a jól megütött bal karomat fogva. - És megjegyezni, hogy mi a groteszk. Kép: http://www.activeactors.org/olcs%C3%B3-elad%C3%B3-n%C5%91i-cip%C5%91-bakancshas%C3%ADtott-b%C5%91r-comb-csizma-sarok-h656-fekete-ujb0jbds-p-3079.html
Szoó VirágSzemléltetés Magyaróra.Már előre tudom, hogy majd bejön a tanár, és nyomjuk a tételeket. Ez az utolsó év amúgy minden más tárgyból is erről szól. Jó lenne már az egészen túl lenni!Tényleg bejön mind a 160 centijével. Na jó, most van alatta még 5 centi csizmasarok is, amivel idegesítően kopog, ahogy járkál.Megint valahonnan iszonyú messziről kezdi, hogy van valami színházi előadás, vagy mi… Egyszemélyes, és az Örkény életét is meg a látásmódját is hű, de jól bemutatja.Na, most vesztettem el a nemlétező érdeklődésemet. Látom a szemükön, hogy a monodráma említése jó ötlet volt. Mondjuk, ebben az osztályban mindig vannak érdeklődők. Gyorsan megígérem, hogy megpróbálok szervezni egy közös színházlátogatást.Na, és akkor most jön a kedvencem: a groteszk szemléltetése. Ilyenkor minden osztályt arra, kérek, hogy álljon fel, és pontosan úgy nézzen át előre hajolva a két lába között, ahogy az a novellában le van írva. Itt, ebben a teremben problémával szembesülök: rettentő kicsi a hely a padok között. Nem tudnak lehajolni. Sebaj! Álljunk fel az asztalok tetejére!Én járok elöl jó példával, bár ehhez nem igazán szerencsés ez a kissé magas sarkú csizma, ami rajtam van. De nem szoktam megijedni ilyenektől! Csak vagányan! Mi van?Álljunk fel a pad tetejére? Ez nem normális! Kinyomakodni is alig tudunk az üléseinkről!De persze ő már fenn áll a tanári asztalon, és biztat minket. A többiek bulira veszik, pedig most volt tesióra. És a franc se akar álldigálni, meg lehajolgatni!Megúsztam! Azt mondja, hogy akinek tériszonya, vagy egyensúlyi problémája van, annak nem kell. Na, nekem pont mind a kettő van!A többiek meg nézegetnek át a lábuk alatt. Na, mi van, majomarc? Nevetnek. Ezt szeretem a legjobban, ha van az órán nevetés!Próbálják elmondani, mit látnak. Ökörködnek, de ez most nem baj!- Jól van, uraim! Most már le lehet kászálódni a padokról, aztán letakarítani a cipőtök nyomát! Szóval: a groteszk kifordított látásmód. Egyszerre lehet félelmetes és nevetséges, borzasztó és mulatságos. Lassan mindenki földet ér. Tanárnő is lelép elegáns csizmájában a székre.Aztán… egyszer csak eltűnik az asztal mögött. Kisebb robaj, de se kiáltás, se nyögés nem hallatszik…Hirtelen mindenki odanéz, mert egyébként néhányan nem látták, mi történt. Egyetlen pillanatig tart a dermedt csend, mert a következőben már megjelenik a kapaszkodó keze a tanári asztal tetején.- Jól van, tanárnő? - Nos, most lehet nevetni! – mondom a jól megütött bal karomat fogva. - És megjegyezni, hogy mi a groteszk. Kép: http://www.activeactors.org/olcs%C3%B3-elad%C3%B3-n%C5%91i-cip%C5%91-bakancshas%C3%ADtott-b%C5%91r-comb-csizma-sarok-h656-fekete-ujb0jbds-p-3079.html
