Szoó VirágÁlmodozom A szoba kitárulkozva várja,mint mindig,hogy otthonommá fogadjam,a falfehér szürkeségű árvadélutánbeköltözik lomhán, lassan. Lámpakattintásnyi változás kell,sárga fény,s lágy radiátormelegség,az üldögélő lustaság átver,azt mondja:„most úgysincs dolgod, ne menj még!” Az…