Szoó VirágÚttöprengés Incselkednek velemaz újszülött lélek fehérségű lapok,hogy finommotoros mozgástújrahasznosítva,billentyűpengetés helyettfűzögessem, formálgassama pillanat betűita vonatmegrázkódtatószombat délelőtti dimenzióváltásban.Az itt és a…

Szoó VirágKétolvasó Magam vagyok két olvasó,ha elém költemény kerül.Poéta s tanár szemben áll,vitázik rendületlenül: „Ez ócskaság! Sok rímkacat!Átgondolatlan torz sorok!”„De nézd, egy érzés eleredt,s szó formában alácsorog.” „Ezt leírták már ezren is,nincs…

Szoó VirágEgy tűz napja megrakja magát mint minden hajnalbanlazára gyűrt érzékenységétteszi alulra, mely majd könnyen belobbanezekre apró kötődésgallyacskák ülneks  nem a csupán rokonaihoz barátaihozismerőseihez fűző szálakerejével tartják majd össze őtmert az embereknek…

Szoó VirágApám ereje Apám ereje él bennem,ki vonszolom csak néha napjaim,mert tudom,ha a jobb kezem nem bírja,ballal húzom fel ülésbe magammegint,s nézem, ahogy lebénult lábamfekszik az ágyontehetetlenül,de én ülni akarok,s hazamenni.Beszélni, élniemberül.