Szoó VirágNincsidő Nincs idő az érzelemrefutni kell a perc utánkéz lekötve szív kimetszvegázol át a lét magánnincs idő a gondolatraelfelejtve büszke célólombábu-láb dagadvafél az ész és lóg a bélnincs idő csak nincsidőmrevágy legyintve félreállseb tapad a múlt…

Szoó VirágA belvárostól a lakótelepig Vége van. Nem volt más ez, csak egy évad:két közönségnek egy-egy félórás tükör.Volt páratelt szem, felívelő szájszél,s egy nyomasztó, közös mélysötét gödör.Most viszik nehéz szembesülésük fényét,az érzéseket a gondolatok belepik,s én sétálok, ahogy százezerszer…