Szoó Virág - Álmodozom
Szoó VirágÁlmodozom A szoba kitárulkozva várja,mint mindig,hogy otthonommá fogadjam,a falfehér szürkeségű árvadélutánbeköltözik lomhán, lassan. Lámpakattintásnyi változás kell,sárga fény,s lágy radiátormelegség,az üldögélő lustaság átver,azt mondja:„most úgysincs dolgod, ne menj még!” Az asztalfeketeség tükrözia lámpát,mely belekacsint pajkosat,a falon kis repedés üldözikacéranaz ottfelejtett pókokat. Magányom vára ez a nappalitúl gyakran,pedig sok családalkalommegosztására épült, hallaniemlékétnevetésnek… álmodozom… Kép: Szoó Virág