Írnékén

Irodalmasított küzdelmek az időhiány ellen

Szoó Virág - Régi motor

2018. augusztus 29. 17:00 - Szoó Virág

regi_motor.jpg
Szoó Virág
Régi motor
 
Van, hogy az elme magába meredve
kérdi a létét: „élek-e még?”
Érteni vágyna, de nincs igazán, mit,
s nem forog ott benn semmi kerék.
 
Látja magát, mint kinn, kocsiszínben
ottfeledett, bús régi motort:
„Már csupa por fed, így pihenek, lásd,
állva, mióta a gazda betolt.
 
Ócska ülésre senki sem ül rá,
s nem berreg fel a gép öröme.
Nincs, ki berúgjon, nincs, ki vezessen
víg utakon már jó ideje.
 
Kellene kéz, mely most letörölne,
kis szerelés sem ártana tán,
mindenem ép és rozsda se mar még,
futnék újra az álmok után.
 
Várna a távol szembeszelével,
vad robogás s lobogás üteme,
nincs, ami veszne, ha haszna lehetne,
élne, ha kellene még ereje.”
 
Csillan az elme, kacsint leporolva,
még csikorogva kiván olajat,
töltve a tartály, ritmus a benzin,
indul, s végre ma dalra fakad.
 
 
Kép: https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/egyeb/auto-motor/simson-schwalbe-elado/h_6765063
                                                              
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szoovirag.blog.hu/api/trackback/id/tr4614210395

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása