Szoó Virág - Hajnal
Szoó VirágHajnal Sötéten öleli még az éja testen, s házon kívüli elmelebegést,értelmezhetetlen minden mozdulatebben a kimerültség szülte ájulatbancsak az óra kiáltja világgá akegyetlen nappal közeledtétriadt, kialvatlan felugrásra késztetvea széttépett köntösű illúziótaz önmagát felejtő álmotebben az éjtapintású bizonytalanságbankellene kezdeni a napbasűrített életetfelsírnak a miérteka reggelt nem kívánó szemhéjak mögéhunyt kapaszkodás ellehetetlenülnyújtózik az indulás előtti pillanattudomásul veszi magát a megszámozott naps a tevékenységek szokáshalmozása közbenészrevétlenül lassan kenyerünkre keni a fényt. Kép: Szoó Virág