Szoó VirágSzuperhős Ma szuperhősnek álmodom magam,s a távolság csak percnyi gondolat,keresztülzúgva téren és időntörök, ha kell ajtót s kórházfalat. Magánya karmából ma mentem énanyám, ki lassú gyorsulásban él,s lebénult végtagjait emelemapámnak, ki tán újra járni fél. Megmentem őket, s hinni…

Szoó VirágJuharnyugalom A ház előtt az utcávalegyidős juharfa lombja tükrözi a felkelő nap huncutmosolyát,árnyéka nyári búvóhely,hőségben pihegőpillanat.Alatta ébredező üldögélésmagányreggelente kávét ölel,hiszen a kanapét csak egyházfal választja el a vastag…

Szoó VirágSzombat reggel Még most fordul kényelmesebboldalára az álom a hálószobákban,s én már kávémelegbengondolom végig, mi vár ma rám:a szennyestartó már alig szuszog,megfeküdtük a gyomrát levetettgondjainkkal,az ő könnyítésével kezdem majdtettvágyam csillapítását.Bár tegnap cipeltem haza teli…

Szoó VirágKirándulástercinák Kiszállva a hétköznapok buszábólszép panorámás üdülőhöz értem,hol fás domboldal emlékeket ápol. Mint régi szempárok, a tóra néztem,csodáltam túlpart vízre simulását,felhők úsztak, s kedvem nem borult mégsem, hisz, hogy önmagad…

Szoó VirágAmíg el nem mész Ha majd elmész,fogják mondani:milyen jó, hogy voltál!Fognak hiányodkönnyeiben kéjesenlubickolniazok, akik észre se vettéklétvergődésed,tükrödet cinikus félrenézésselkerülték.Hisz akkor már nem kellszembesülniük,nem kell megérteniük,átlátniuk,belátniuk,elfogadniuk.Talán…

Szoó VirágVigyázat! Fertőző! Arra kérlek benneteket,hogy vigyázzatok!Igazságvágynak álcázottüvegcsébe töltöttelégedetlenségforrásotokbólfakasztottfájdalomszérumotokatne kínálgassátok gyógyírkéntmásoknak!Háborgásvírusotokkalne fertőzzétekszeretteiteket! Kép:…

Szoó VirágTanárest Behúzta fényzáró függönyét az este,csupán a bútorokat mutatjaaz ablak sötét háttér elé festve,a bent titkát foglalja aranyba,s nem látsz mögé, fürkészheted egyre,hiába. Eltűnt a kint világa,s könnyebben fordul a tanár figyelmesok ifjú elme gondolatára. Mert nem bálok tolongnak…

Szoó VirágHódolat Meghajlok előtted,társadalmunk erős tartóoszlopa,önkeménységed világgá kiáltó,ég felé kapaszkodó,görcsösen felhőbemarkolós semmit érő,süket Nagyképűség! Nélküled mindenkisszerűségesélytelenül próbálkozna,hisz eleve kudarcra lenne ítélve.Te emeled fel a sárbóla férget,s mutatsz neki…