Szoó VirágSzombat reggelMég most fordul kényelmesebboldalára az álom a hálószobákban,s én már kávémelegbengondolom végig, mi vár ma rám:a szennyestartó már alig szuszog,megfeküdtük a gyomrát levetettgondjainkkal,az ő könnyítésével kezdem majdtettvágyam csillapítását.Bár tegnap cipeltem haza teli szatyrokbana heti menüt, s a háztartásihiányt,friss kenyér kell, s talán néhány kifli,a pékség nincs messzelegalább.Rég nem volt ilyen szombat, hogyfőzés nem vár, mert tegnapról maradtleves, s a tészta sem romlott meg,a másnapos étel a fejjel ellentétbennem fáj.Egy hete várják szétdúlt kupacbana múlt hétvégi tiszta fehérneműk,hogy elbújhassanak végre fiókzugokba,hiába.Senki meg nem sajnálta ziláltságuka kanapén,ma, ígérem nekik, végre segítek rajtuk.Egy pár túracipő, s egy hálózsákkuksol valahol egy polcon egy boltban,s reméli, hogy társa lehet gyermekemnek,s elkísérheti a táborba, ezértmár készül, hogy ha odamegyünk,integethessen, észrevetesse magát,s jöhessen velünk haza.Most villan elém egy fürdőruha képe isugyanott, hogy ott ne hagyjuk árván!Az ebéd utáni mosogatáscsak ujjgyakorlat, mondhatnikikapcsolódás csupán,mert közben már hallom, ahogyakaratlanul tenyésztett pormacskáinka porszívó meleg porzsákkuckójáértnyávognak,s a felmosó nyelve fagylaltkéntízlelgetné a parkettáink, s járólapjainksimaságát.Báli csillogást óhajt a fürdőszoba,s a tükör is végre foltmentesen kacsintanavissza rám.A hétközben mosógépbe gyűrtruhák ráncsimító kezelésértállnak sorba,és hazahozott szellemi munkaül a vállamon, időnként beleharapva,hogy el ne felejtsem! A bögrémben már csak a kanál üldögél,nincs tovább ürügyem a betűkre.Pedig játszanék rímekbefilozofikus mélységeket,s csillantanék elmeszikrákat. De valakinek le kell élniea szombatomat. Kép: Szoó Virág
Szoó VirágSzombat reggel Még most fordul kényelmesebboldalára az álom a hálószobákban,s én már kávémelegbengondolom végig, mi vár ma rám:a szennyestartó már alig szuszog,megfeküdtük a gyomrát levetettgondjainkkal,az ő könnyítésével kezdem majdtettvágyam csillapítását.Bár tegnap cipeltem haza teli szatyrokbana heti menüt, s a háztartásihiányt,friss kenyér kell, s talán néhány kifli,a pékség nincs messzelegalább.Rég nem volt ilyen szombat, hogyfőzés nem vár, mert tegnapról maradtleves, s a tészta sem romlott meg,a másnapos étel a fejjel ellentétbennem fáj.Egy hete várják szétdúlt kupacbana múlt hétvégi tiszta fehérneműk,hogy elbújhassanak végre fiókzugokba,hiába.Senki meg nem sajnálta ziláltságuka kanapén,ma, ígérem nekik, végre segítek rajtuk.Egy pár túracipő, s egy hálózsákkuksol valahol egy polcon egy boltban,s reméli, hogy társa lehet gyermekemnek,s elkísérheti a táborba, ezértmár készül, hogy ha odamegyünk,integethessen, észrevetesse magát,s jöhessen velünk haza.Most villan elém egy fürdőruha képe isugyanott, hogy ott ne hagyjuk árván!Az ebéd utáni mosogatáscsak ujjgyakorlat, mondhatnikikapcsolódás csupán,mert közben már hallom, ahogyakaratlanul tenyésztett pormacskáinka porszívó meleg porzsákkuckójáértnyávognak,s a felmosó nyelve fagylaltkéntízlelgetné a parkettáink, s járólapjainksimaságát.Báli csillogást óhajt a fürdőszoba,s a tükör is végre foltmentesen kacsintanavissza rám.A hétközben mosógépbe gyűrtruhák ráncsimító kezelésértállnak sorba,és hazahozott szellemi munkaül a vállamon, időnként beleharapva,hogy el ne felejtsem! A bögrémben már csak a kanál üldögél,nincs tovább ürügyem a betűkre.Pedig játszanék rímekbefilozofikus mélységeket,s csillantanék elmeszikrákat. De valakinek le kell élniea szombatomat. Kép: Szoó Virág
