Szoó Virág - Az irodalom vadhajtása
Szoó VirágAz irodalom vadhajtása(Parafrázis Petőfi vadvirág-önérzetére) Hol mutassam, hogy terjesszemszóbafojtott kínjaim?Múltból jelenő asztalomfiókjának titka mind.Egyszer tán majd megmelegszemlángolásuk melegén…A közismert irodalomvadhajtása vagyok én. Volt tanítóm: ezer költő,s bennem élő verssorok.Ritmuslóra felültetettszellemem értük dobog.Rímcsengővel ők mutatják,hol a végén a refrén.A klasszikus irodalomvadhajtása vagyok én! Nem tartozom írókörhöz,észrevétlen álmodom.Nem vágyom fennkölt vitákramesszi művészfrontokon.Táncolok dalolva olykorszóvölgy lankás mezején…A túl magas irodalomvadhajtása vagyok én. Ám, azért, ha kedvetek jő,s olvasnátok lelkemet,nyitva hagyom. Aki akar,bejöhet, vagy elmehet.Nem kap gyógyírt, sem tudományt,csak szavakat őszintén.Talán inkább a költészetvadhajtása vagyok én…