Szoó Virág - A mindenség tükre
Szoó VirágA mindenség tükre A vers a mindenség szavaktól rezgő tükre,először tisztán, simán dermed eléd,majd magába ránt, elmerülsz fodrozva-törvea képet, amit mutatott még elébb. Ha nem vállalod az ugrást, s kívüle maradsz,rideg, komor betűtekintetévelmeg nem igéz, hiszen veleszületett a dac,nem nyúl utánad, hogyha úgysem ér el. Tartását nem töri meg az érdektelenség,sosem koldul figyelmet, mozdulatlan,de mozdít mindent, eget-földet, rázza lelkétannak, ki önként társa a kalandban. Keresd e tükröket, naponta állj eléjük!Mindig mást mutatnak, hogy velük haladj!Nincs hazugságuk, a céljuk csupán a létük,s a mindenségben minden képben te vagy. Kép: Szoó Virág