|
Bebeszéltem-kibeszélem |
||
| Bebeszéltem magamnak,hogy mélységes depressziógyötör,pedig csak átalakulok,s ez itt egy bábozódás-helyszíne-gödör. Bebeszéltem magamnak,hogy érdeklődésvesztettenállokköztem s a fiatalabbakmásélményűsége közöttmélyül azárok. Bebeszéltem magamnak,hogy összetört bennem, kivoltam,mert láttam álomszegettenzuhanásnyi perc utánlelkemetholtan. Bebeszéltem magamnak,hogy hitehagyott térítőtlátok,a tükörben, mert nem engedtovább egy örökláncú,ördögiátok. Bebeszéltem magamnak,hogy alkalmatlanság-kórtkaptam,s nem is gyógyulhatok többé,ha az önbizalmatlanságbilincsekattan, s bezárt abebeszéltbörtönhalkan. |
|
Kibeszélem magambólmagamelvesztést siratógyászom,s a részvétlétra fokainerőmet megfeszítvemind feljebbmászom. Kibeszélem magamból,hogy kíváncsiságébredéstlássak,mely a hogyantovább felémutat utat, s biztatónsuttogja:már csak kibeszélem magambóla múlt idejű szilánkokélét,s így ártalmatlanná teszemaz összes kínokozóbúbánat-félét. Kibeszélem magambóllelkesítő szónoklattalbátranrosszkedvem fölé feszítettbebeszélés-pöckökkelrögzítettsátram. Kibeszélem magamból,hogy mielőtt léterőm el-égne,a kanócgyújtó fájdalmatláthatatlan porrá zúzvadobjam aszélbe, s kimúlt akibeszéltkínomvégre. |
